Amit az amino savak és fehérjék használatáról tudni érdemes!

A szakértők által meghatározott napi fehérjebevitel a nőknél minimum 50 gramm, míg férfiaknál minimum 60 gramm. Sportolóknál ez az érték akár 4-szer ekkora is lehet. Ezen ajánlás célja az, hogy minden egyes nap hozzájussunk a szervezetünk megfelelő működéséhez szükséges összes aminosavhoz.

Ha ugyanis az ételeink nem tartalmazzák ezeket, akkor a szervezet izomszövetet kezd lebontani, valamint az izmok (és fehérjék) építőanyagaként szolgáló aminosavakat fogja felhasználni. A megfelelő aminosavak hiánya hosszú távon nem túl előnyös, mivel fokozatos izomvesztéshez, korlátozott izomképződéshez, vékony és töredezett hajhoz, bőrsérülések kialakulásához, rosszul működő immunrendszerhez és sok más tünethez vezethet.

Bár jellemzően az állati eredetű ételek a leggazdagabb fehérjeforrások, azok nem minden esetben szükségesek a szervezet normális működéséhez (gondoljunk csak a vegetáriánusokra), ugyanis számos növényi tápanyagforrás (beleértve elsősorban a babot és a hüvelyeseket, a dióféléket és a magvakat, a teljes kiőrlésű gabonát és jó néhány zöldséget) tartalmaz jelentős mennyiségű fehérjét. Talán meglepő, de míg 2 dl tehéntej kb. 8 gramm fehérjét tartalmaz, addig egy kis adag (17 dkg) fekete babban körülbelül kétszer akkor mennyiség található (15,24 gramm). Persze fontos tudnunk, hogy ezen mennyiségi különbség ellenére lényeges minőségbeli eltérés van a növényi és állati eredetű fehérjeforrások között. Ilyen például az aminosavprofil egyensúlya, illetve az úgynevezett esszenciális aminosavak jelenléte.

A természetben megközelítőleg 300 különböző típusú aminosav létezik, de legtöbbjük nem játszik lényeges szerepet az egészségünkben. Ezzel szemben az emberi szervezetben kb. 20 fontos aminosav található, amik közül 9 esszenciális aminosavnak minősül. Esszenciális, mivel a szervezetünk önmagától nem képes előállítani azokat más molekulákból, ezért nekünk kell pótolnunk azokat különböző fehérjedús tápanyagok formájában. Ez a 9 esszenciális aminosav a következő: leucin, izoleucin és valin (más néven elágazó láncú aminosavak vagy BCAA), metionin (kéntartalmú aminosav a ciszteinnel együtt), valamint lizin, fenil-alanin, treonin, triptofán és hisztidin.

A szervezetünk viszont képes sok más aminosav (például alanin, arginin, taurin és glutamin) szintetizálására az egyes esszenciális aminosavakból és más tápanyagokból. Azonban az a tény, hogy a testünk képes ezek előállítására, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden esetben elő is állítja azokat. Ezért sok kutató az ilyen aminosavakat feltételesen esszenciálisnak nevezi, mivel lehetnek olyan időszakok, amikor a szervezet egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiségben termeli azokat.

Egyes tápanyagok az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák, és olyan aminosavprofillal rendelkeznek, amelyek megfelelően kielégítik fehérjeszükségleteinket. Ezek az ételek szinte kizárólag állati eredetűek, de ezek közül is kiemelkedik a tyúktojás, amely tökéletes egyensúlyú aminosavprofilja miatt gyakorlatilag hivatkozási alapként szolgál más fehérjeforrásokhoz képest.

Általánosságban tehát elmondható, hogy akik nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszereket (például a vegetáriánusok), nem jutnak olyan minőségi fehérjeforrásokhoz, amelyek optimális mértékben tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, ezért hosszabb távon mindenképpen máshonnan kell pótolniuk azokat. Továbbá érdemes figyelembe vennünk azt, hogy az esszenciális aminosavak optimális egyensúlyáról nem egyetlen élelmiszerrel vagy étkezéssel kell gondoskodnunk, hanem a nap folyamán kell többször fogyasztanunk olyan változatos és fehérjékben gazdag tápanyagforrásokat, amelyek összesített formában tartalmazzák a szervezetünk számára szükséges összes esszenciális aminosavat.

Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!

×